István (72)

Öreg vagyok, mint az országút. Szegény, mint a templom egere. A feleségem 28 éves házasság után megtalálta végre az igazit. Azóta sok növel volt kapcsolatom, de mind elhagyott, tehát a hiba csak bennem lehet. Nem tudok senkinek írni, mert nincs erre pénzem. A környezetemre nem vagyok igényes, ugyanúgy az öltözködésemre sem. Elzártan élek egy tanyán egy falu mellett. A faluban is utálnak, senki nem köszön. A kövér és csontsovány nök kerüljenek. Várom a leveleiteket.

Egyszerü nö, nem pénzéhes, nem kövér nem sovány, nem kivánja beutazni a világot.